A rák olyan betegség, amelytől rettegnek vadsága miatt. De a rák nem olyan betegség, amely rövid időn belül megtörténik. Hosszú folyamat kell ahhoz, hogy a normál sejteket rákos sejtekké alakítsák. Kialakulásának folyamatát és az azt kiváltó tényezőket felismerve remélhetőleg meg tudja valósítani a megelőzést.

Testünk testekből és végtagokból áll, amelyeket vérerek és nyirokerek kötnek össze. A végtagok nagyon kicsi (század milliméteres) sejtekből állnak, amelyeknek alakja csaknem azonos, de funkciójuk eltérő. Mint a fehérvérsejtek, amelyek a szervezetbe jutó baktériumok ellen küzdenek. Vörösvérsejtek, amelyek oxigént szállítanak a vérben. A vérlemezkék funkciója a véralvadás a vérzés megakadályozása érdekében.

A sejt belsejében organellumok vannak, amelyek közül az egyik a sejtmag, amely géneket vagy DNS-t tartalmaz. A DNS az öröklődés hordozójaként ismert genetikai anyag. A rák egyetlen sejt génjéből származik, amely sérült. A sérült génsejtek képesek elvadulni és végtelenül szaporodni, így egy sejtből több millió sejtek és új szövetek alakulnak ki. Az új szövetet daganatnak vagy ráknak nevezik.

A sejtekben vannak olyan gének, amelyeket rákos géneknek (onkogéneknek), tumorszuppresszor géneknek (tumorszuppresszor gének) neveznek, és olyan géneket, amelyek javítják a sérült géneket, nevezetesen a génjavítást. Ha ezen gének egyike megsérül, rákossá válhat.

A génanyag károsodása vagy általában génmutációként emlegetett károsodások többféle módon történhetnek, belsőleg és külsőleg egyaránt.

Belső tényezők

Replikációs hiba akkor fordul elő, amikor az elhalt sejteket új sejtekkel helyettesítik. Ez egy genetikai hiba, amely a szülőktől származik. Ez a hiba általában korai életkorban rákot okoz.

Ha egy anyának mellrákja van, nem minden lánya tapasztalja ugyanezt, mert a genetikai hibás sejteknek károsodást kell szenvedniük, mielőtt rákos sejtekké válnának. Csupán arról van szó, hogy azok az egyének, akik nem megfelelő genetikai sejtet hordoznak, valóban nagyobb kockázatnak vannak kitéve a rák kialakulásának, mint azok, akiknek nem megfelelő a génmutációja.

A belső génmutációs tényezőket nem lehet megakadályozni, de a külső tényezőket meg lehet előzni. A WHO szerint a rákos megbetegedések 10-15%-át belső tényezők, 85%-át pedig külső tényezők okozzák.

Tehát, ha nem is 100%-os, a külső tényezők elkerülésével megelőzhetjük vagy elkerülhetjük a rákot.

Külső tényezők

A géneket elpusztító külső tényezők a vírusok, a levegőszennyezés, az élelmiszerek, a sugárzás, és vegyi anyagokból származnak, mind az élelmiszerekhez adott vegyszerekből, mind a szennyezésből származó vegyi anyagokból.
 
A főzés során felhasznált vegyszerek, például tartósítószerek és ételfestékek. A főzési módok káros kémiai vegyületekké is alakíthatják az ételeket. Az elszenesedésig grillezett hús vagy hal olyan vegyi anyagokat tartalmaz, mint a benzo-a-pirén, heterociklusos aminok, dioxinok stb.

Az élelmiszerekben élő csírák is képesek méreganyagok terjesztésére, például a diófélékben található aflatoxin méreg, amely nagyon szorosan kapcsolódik a májrákhoz. Minél gyakrabban támadják meg a szervezetet a vírusok, annál valószínűbb, hogy a normál sejtekből rákos sejtek lesznek.

A szervezet által végzett méregtelenítési folyamat során gyakran a szervezetre károsabb vegyületek, nevezetesen radikális vagy rákkeltő vegyületek keletkeznek. A korzinogén anyagok károsíthatják a sejteket.